Tóth István:
Ártatlan Világ

Engem nem tudott megingatni senki
- így szól a nád - mert én egyénileg
legyezgettem a zavaros vizet,
hogy zavartalan tudjon elpihenni.

Nékem tanúim az égbeliek
- szól a kígyó - nem tekerte el semmi
az agyamat. Tekerni s tekeregni:
nékem önként jött az édeni tett.

Én más elől nem futottam sosem
- így szól a nyúl, de magamtól jogom van,
míg saját irhámból ki nem futottam.

Nem taposhatott énrám senki sem
- így szól a csizma - s széttaposva hallgat
a könnyes fű - sok kőre hullott harmat.

(1991)

Ezt a verset dr. Mészáros Zoltán küldte nekünk, 2001.11.15-én, 21:31-kor