Arany János:
Magányban (részlet)

Az óra lüktet lassú percegéssel
kimérve a megmérhetetlen időt
Ébren a honfigond virrasztva méccsel
homlokra összébb gyüjti a redőt.
vajúdni meddig tart még e világnak?
sors óraműved oly irtóztató
hallom kerekid amit egybevágnak
de nincs azokhoz számlap mutató.

Vissza Arany János versei Vissza a főoldalra

Ezt a verset Andi küldte nekünk, 2001.11.07-én, 18:56-kor