Rottem Longley:
A magány otthona
A sűrű erdő hívogat
Sötét lombja befogad
Nem kérdi honnan jöttem
Hisz látja sajgó lelkem
A természet szomorúan dalol
Éneke a lélekig hatol
Ezrek könnye folyót dagaszt
A magány otthona ad csak vigaszt
Ezt a verset Rottem Longley küldte nekünk, 2001.10.18-án, 23:05-kor