Nextman:
Ködbezárva

Mint karcsú nyírfák éppen
ringatózva szélben
Erejének fejet hajtanak
Emlékeim is úgy hajlanak
semmivé egészen

Úgy van mint volt régen
Unlak és nem értem
Miért rossz ha nem rosszabb
Árnyékunk miért hosszabb
Ha átkelt a nap az égen

Kerestem kulcsaim
és sehol nem találtam
Ellopták szárnyaim
Míg déli szélre vártam

Kint minden szürke félhomály
Szörnyek zárnak körbe már
Bezár egy kilincstelen félelem
Ködben éltem le életem
Nem nyíl ki már a görbe zár

Nyílj ki, nyílj ki tömpe zár
Örömök fények hada vár
Egy új dal újra felemel
A múltnak egyszer múlni kell
És idõm lassan lejár

A jövõkockás kövén
Csúszok félig szárazon
egy súrolókefén
Négyzeteit számolom

Vissza Nextman versei Vissza a főoldalra

Ezt a verset Nextman küldte nekünk, 2002.02.27-én, 11:31-kor