Nextman:
Hangyaálom

16 emelet magasan
Féloldalasan
Egy duplaablakon át
Szikrázik a napsütött világ
Csillog a fényben alattam

Az élet távoli
Könnyű és gondtalan
Szinte mámorít
Szédít és tántorít
A mélység alattam

Odafentről minden más
földöntúli glória
fényárban úszó ragyogás
Mi lent csak ócska fólia

Bárcsak bezárhatnám ajtómat
Nem jönne már újabb nap
Az idő tovább nem telne
S midőn tovahalad
Lemennem többé nem kéne

De az álom mindig végetér
És zuhanok a föld felé
összetörve földet érek
Porbaszült kis hangyaként
A porhoz kötve élek.

De hangyák nem álmodnak az égről
A szabadság színéről álmodok
Megfestek egy világot kékből
És nem tudom hogy mi vagyok

Vissza Nextman versei Vissza a főoldalra

Ezt a verset Nextman küldte nekünk, 2002.04.09-én, 01:51-kor