Mézer János:
A vándorkoldusok himnusza
Rongyos álmainkban
kedves az Isten
S csendes éjszakába
torkollik a nevetés
Koldusfényben
ázik el a hajnal
Első ünnepünk
az utolsó temetés
Faggyal fűtött
jégkályháink
Ha mi hisszük
hidd el, meleg
Utcasarki
törődött kezünk
arra vár, hogy
megmentsetek
Kedves az arcod
büszke szivárvány
szabad eged alatt
szabadok lettünk
Isten veled
játékkirálylány
Utad véget ért...
Tovább kell mennünk
Ezt a verset Mézer János küldte nekünk, 2002.11.21-én, 10:46-kor