Jávorka Ágnes:
Szigetköz I.

Tűzön-vízen: miként
e helyen, hol összegyűlt
sok szép képet imitálva
itt e tájban, s adva
kedvet, kerekedve,
s kezdve menten egy tettet
e véletlen meglelt
társaság keble.
Hogy szóljak: ölelj,
fonj át, Te kinek neve
Hangulat, s ki úgy mulat,
hogy mondhatjuk:
sose bánjuk vágyunk...
Hát csókoljon csábosan
a szürkület üde pillanata,
hadd szívjam magamba
a közel s távol illatát ma...

Vissza Jávorka Ágnes versei Vissza a főoldalra

Ezt a verset Jávorka Ágnes küldte nekünk, 2001.08.15-én, 20:40-kor