Jávorka Ágnes:
Rezignáció

Két keze sem emlék már
titokban besurrant nyugalom
észrevétlen éltem túl
véletlen létem

Félrehúzódva figyelem
mintha félelem fogyna
napokat egybemosó mosollyal
örök bánatom tolvaja

S nem tudom - honnan is -
párnámon békét öleljek
vagy szórjam a tollakat
szerte szélbe - feledve mit -

És csak madárszárny magány
elhajlott gondolat
megtört mozdulata
jövő csendre halva

Vissza Jávorka Ágnes versei Vissza a főoldalra

Ezt a verset Jávorka Ágnes küldte nekünk, 2000.11.06-án, 23:50-kor