Jávorka Ágnes:
Mindenek felett

Nyomorúságos időnyelő
önmérsékelt előkelő
magamba burkolom
az üvöltést, hogy ne most
hajszoljon ki oda,
hová vágyam vadul
űz, s szavam jajdul
bűntetlenül...

Mert ki mondja: vállaltad,
én vagyok, s nem más adta
a sorsot, mi kihívott:
Kard ki kard! Ím most
leteszem, s nem harcolok...
A múlt körbefont,
tajtékom halkul.
Már alkonyul...

Vissza Jávorka Ágnes versei Vissza a főoldalra

Ezt a verset Jávorka Ágnes küldte nekünk, 2001.06.11-én, 11:42-kor