Jávorka Ágnes:
Március

Bimbó bámuló béke jött
fakadásba fulladt évekből
kikelt pillanat
idő-ikreket hozva.
S csak hallgat.

Mi lehetett hangzott:
hajnali szótlanok
lemondott gondolatán
maradó talány.
Vártalan talán.

Nézve teret minden ott
áll, maradó való
velevakult kép
halvány mi szép.
Mindent megért.

Mint ki leszállt s maradt
gondolni már hiába
érzett-felettből nézlek alant
megint egy tavasz.
Akárha tegnap.

Vissza Jávorka Ágnes versei Vissza a főoldalra

Ezt a verset Jávorka Ágnes küldte nekünk, 2000.11.06-án, 23:26-kor