William Shakespeare:
Az vagy nekem...

Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
S tavaszi zápor fűszere a földnek;
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint a fösvény, kit pénze öl meg;
Csupa fény és boldogság tiszta elmém,
Majd fél: az idő ellop, eltemet;
Csak az enyém lény, néha azt szeretném,
Majd, hogy az világ lássa kincsemet;
Arcod varázsa csordultig betölt
S egy pillantásodért is sorvadok;
Nincs más, nem is akarok más gyönyört,
Csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
Részeg vagyok és mindig szomjazom.

Vissza William Shakespeare versei Vissza a főoldalra

Ezt a verset Dende küldte nekünk, 2000.05.23-án, 19:19-kor