Weöres Sándor:
A galagonya

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.

Vissza Weöres Sándor versei Vissza a főoldalra

Ezt a verset Maysee küldte nekünk, 2000.05.16-án, 10:21-kor