Lope Felix de Vega Carpio:
A szerelem különféle hatásai

Elájulni, s mindent merni, dühöngve,
mint nyers, szelíd, forró és holtrasápadt,
merész, halott és új életre támadt,
csaló, hűséges, bátor, gyáva, gyönge.

és Tőle távol nem találni csöndre,
mint víg, komor, örjöngő, büszke, bágyadt,
megszökni hősként, csupa gőg s alázat,
s riadtan bújni sértődött közönybe.

Ha kiábrándulnánk, szemünk befedni,
édes borként mérget szívni magunkba,
a kárt szeretni, a hasznot feledni,

hinni, hogy a pokol visz égi útra,
létünket egy csalódásba temetni:
ez a szerelem. Ki próbálta tudja.

Vissza Lope Felix de Vega Carpio versei Vissza a főoldalra

Ezt a verset Chlo küldte nekünk, 2001.05.17-én, 22:57-kor