Yunie:
Percig nélküled

Önző pillanatokban
vesznek el tetteim,
vétkeznem kell,
hogy érezzem magam?

Fáj minden perc, miben
fájdalmat okozok,
mégis kell egy pont,
hol igazságtalan vagyok.

Érezni akarom testem
börtönét,
lelkem rég meg nem
talált örök helyét.

Szeress értelem nélkül,
érezz gondolat nélkül,
ágyazd magadba lelkemet,
mit odaadtam Neked.

Ha Percig Nélküled élek,
ne hagyj magamra,
sosem kerestem mást,
Te vagy életem útja.


Vissza Yunie versei Vissza a főoldalra

Ezt a verset Yunie küldte nekünk, 2000.10.04-én, 01:55-kor