vöröstincsek:
Köszönöm...

Köszönöm...

Köszönöm, hogy
Megvoltál nekem

Köszönöm, hogy
Szerettél engem

Köszönöm, hogy
Benned bízhattam

Köszönöm, hogy
Veled sírhattam

Köszönöm, hogy
Örömömben, bánatomban
Osztoztál velem

Köszönöm a
Sok-sok boldog órát,
Mit Te szereztél nekem

Szívem melegében
Lelked mindig érzem
Ahogy a kandalló tüzét
Megnyugodva nézem

Mosoly ül ki arcomra
Mikor Rád gondolok
Emlékeimbe tódulnak
A veled töltött napok

Volt közöttük jó is rossz is
De mondják, ilyen az Élet
Egyet viszont bizton tudok:
Nem felejtelek el Téged!

Elengedlek végleg, hogy
Tovább járd utadat
Legszebb emlékeid között
Őrizd meg múltadat : -) *

Vissza vöröstincsek versei Vissza a főoldalra

Ezt a verset vöröstincsek küldte nekünk, 2002.11.22-én, 22:13-kor