Tóth Eszter:
Árnyék

Nem tudok szeretni
Nem tudok gyűlölni
Nevem nincsen
nem is kell keresni.

Hűvös vagyok, mint egy forrás
Hangom sincsen, néma vagyok,
Vagy ha van is, üres kongás.
Nyomot magam sose hagyok.

Követlek bárhová, várlak Téged.
Várok akár ezer évet.
Nincs szív, nincsen félelem.
Árnyék vagyok: árnyék az életem.

Vissza Tóth Eszter versei Vissza a főoldalra

Ezt a verset Yarlath küldte nekünk, 2000.10.12-én, 17:34-kor