Gyalus Éva:
A hajóról

Tenger hullámain ringatózik
az álmokat szállító teherhajó
Zöldes-kék színű fehér-habos
díszítéssel fodrozódó cseppek ölelik
a hatalmas hajótestet.

Recsegve, ropogva szeli a tengeri mérföldeket,
fehér árboc rúdján kifeszül a
selyemvitorla, bár mozgását
erős motor áttétei biztosítják.

Rakterében ezernyi zsákban a
legkülönfélébb kívánságok pihennek
és várják megvalósulásukat.
A zsákok szája azonban matrózhurokkal erősen
összekötve nehogy
illetéktelenek kezébe kerüljön
a bennük rejlő meglepetés.

Ki dönti el az álmok útját?
Ki irányítja és tartja a kormánykereket?
Égi vagy földi hatalmak vagy
már a kettő ugyanaz?
Álom-gyárosok élik
pöffeszkedő életüket
gumicukor illatukkal
átlátszó trükkökkel
megnyernek és
odalökik a TE kötelező álmodat:
Álmodd amit én akarok!
Te pedig sírva csak kiáltod:
A hajóm!
Majd sóhajtasz és integetsz
kis lakatlan szigetedről.

Vissza Gyalus Éva versei Vissza a főoldalra

Ezt a verset Gyalus Éva küldte nekünk, 2002.03.16-án, 19:52-kor