Goagirl:
A tó tükrében

Suhanva fák között,
lebegve víz fölött,
a tó tükrében
megláttalak.
Tested láthatatlan,
arcod láthatatlan,
csak lelked nézem,
mely végtelen utak
hosszú szövevénye,
íratlan regénye
életednek,
melybe belevesztem.
Forró lángnyelvei
nyaldossák testem,
mit víz sem olt.
Aztán eltűntél...
Hiányod tövisliánjai
hálóznak körül.
Vérző sebeimből
fájdalom cseppen,
majd csend honol...
A tó tükre rezzen,
ahogy lélegzem,
s a kis fodrok alól
újra felbukkan lelked,
de kezem hiába nyúl,
csak hideg hullámot ér.
A csillagokon túl,
hol megszűnik a tér,
találkozunk majd.
Át a felejtés fátyolán
lassan távolodó árnyék.
Már csak ennyi vagy...
A tó tükrében hagytalak.

Vissza Goagirl versei Vissza a főoldalra

Ezt a verset Goagirl küldte nekünk, 2001.08.11-én, 19:19-kor