Francesco Johano Festenoda:
Az elhagyott kisgyermek balladája

Magányos szellő járja át
A kihalt utca csendjét
Csak a sápadt hold ásítja
Lüktetően félelmét
Megrezzen egy gally s gyermeke
Tűnő homályba hullik
Az utcának magányával
Sóhajtás nesze hallik

A város csendes s felsírnak
Még a gondolatok is
Hűvös lepel árnyékából
Felsír egy kisgyermek is
Fásult gond lebeg aligha
Éledő arca körül
Anyai képek ébrednek
S álmát nyomasztva elül

A hold fényét elsiratja
S elcsendesedik halkan
Kis élete vágyától ég
Mely nem teljesül mostan
Némán rátér az útjára
De tovább már nem bírja
Az elhagyott kisgyermek
Sikolt most utoljára

Miért hagytál el
Édesanyám
Gondolja

Vissza Francesco Johano Festenoda versei Vissza a főoldalra

Ezt a verset Francesco Johano Festenoda küldte nekünk, 2001.09.16-án, 21:48-kor